Karcagi állatvédők

SZÁMLASZÁMUNK: OTP 11745073-20110912 / ADÓSZÁMUNK: 18842298-1-16

Te tudtad ezt?

Lehet keverék vagy fajtatiszta, egy a lényeg: ivartalanítva legyen! Mutasd meg mindenkinek, hogy a Te kutyusod a legszebb így is! Nem kövér (mert ez egy tévhit), nem őrült meg (mert ez meg hatalmas nagy blődség), nem változott, csak épp nem lesznek felesleges kölykei ... A fiú fiús marad, a lány meg lányos!

ivartalanitas.jpg

Kampányolj a felelős állattartás, az ivartalanítás mellett!

*

Az ivartalanításról

Magyarország menhelyein és sintértelepein már nemcsak keverékek, hanem fajtatiszta kutyák is egyre nagyobb számban találhatók! A kóbor állatok étlen-szomjan, télen fagyoskodva róják az utcákat. Sokszor látjuk őket ugyanazon a környéken, míg be nem fogadja őket valaki, vagy elviszi a sintér és már csak a végső megoldás marad, az elaltatás. Szomorú sorsok, szívszaggató látvány, az emberi felelőtlenség, tudatlanság következményei.

Mit tehetnénk ez ellen?

A gazdátlan kutyák többsége a felelőtlenül létrehozott szaporulatokból származik. Minden jószándék ellenére sem sikerül gazdát találni az összes kölyöknek, akik nőnek, egyre többet esznek, oltatni, nevelni kellene őket. Sajnos ilyenkor az alomtól már úgy szabadul mindenki, ahogy tud. Nem válogatnak a gazdák között, ingyen vagy jelképes összegért osztogatják a kölyköket.   Az alom tulajdonosa megszabadul a szaporulattól, ám az új helyen csak később szembesülnek azzal, hogy mit is vállaltak, ezért szélnek eresztik őket, leadják egy menhelyre vagy a sintértelepre.

Van, azaz lenne egy humánus megoldás is: AZ IVARTALANÍTÁS, ami a szukánál állategészségügyi szempontból nem több, mint a két tüzelés közötti időszak állandósítása! Az ivartalanítás nem csak a keverék kutyák esetében ajánlott, hanem minden olyan fajtatiszta kutyánál is, akit nem kívánnak tudatosan tovább tenyészteni. A menhelyeken, sintértelepeken sok a fajtatiszta kutya is, és ezek általában nem tenyésztőktől származnak, hanem a család szórakoztatására, vagy kimondottan haszonszerzésre létrehozott almokból. Papír nélkül, tetoválás vagy mikrochip nélkül, sokszor oltás-féreghajtás nélkül ajándékozták vagy adták el ezeket a jobb sorsra érdemes kölyköket, akik ma a menhelyeken egyre nagyobb létszámban, reménytelenül várják az igazi gazdát!

A „kóbor kutya kérdést" csak az ivartalanítás gyakorlatával lehet megoldani, de ma még ez a fogalom országosan is a legnagyobb vitát váltja ki, kérdések özönét hozza elő.

Ivartalanítsunk-e egyáltalán, ha igen, mikor és milyen hatással lesz ez az állat későbbi életére?

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy vétek megcsonkítani egy állatot és ezzel megfosztani a szaporodástól, holott semmiféle lelki elváltozást vagy sérülést nem okoz az, ha nem lesznek utódaik.

Ugyanakkor a szaporodási lehetőséghez jutott kutyák nehezebben kezelhetők, nem fogadnak szót, verekedősebbek, szökősebbek. Sokan úgy gondolják, hogy az ivartalanítás után a kutya elhízik. Amennyiben a kutyát kizárólag az tartotta megfelelő súlyban, hogy ivarzási időben hosszú időre eltűnt és evés nélkül üldögélt a tüzelő szuka lakhelye előtt, vagy az évente megszületendő alom soványította le, abban az esetben igen. Ha a kutya korának és méretének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot kap, lehetősége van mozogni, akkor nem fog elhízni az ivartalanítás után sem.

Mi az ivartalanítás előnye?

Egyetlen lehetőség megállítani a ma Magyarországon közel egymillió kóborló, kivert kutyák számának emelkedését! Ezek számát minden egyes nem kívánt alom szaporítja. Fajtatiszta kutyák esetében nem kívántnak minősíthető miden olyan alom, mely a fajta tenyésztési szempontjai szerint nem kívánt, vagyis nem a fajta nemesítését szolgálja! Másodsorban az ivartalanítással csökkenthető annak esélye, hogy az állatnál ivarszervi daganat alakuljon ki. Az időben elvégzett ivartalanítással, nagy valószínűséggel megelőzhető, hogy a kutya minden párzási időszakban nekiinduljon a nagyvilágnak.

- Az ivartalanítás sokak véleménye szerint annyira drága műtét, hogy nem engedhetik meg maguknak. Ha összeszámoljuk egy kutya életében a szökések és a tüzelő szukához bejutni kívánó kanok által szétszedett kerítések javítási költségeit, az összetépett fülek, lábak kezelésének állatorvosi költségeit, az esetleges nem kívánt alom felnevelésének és gazdához juttatásának költségeit, észrevehetjük, hogy az egyszer kifizetett nagyobb összeggel valójában még spórolhatunk is.

Mikor ivartalanítsunk?

A nőstény kutyák ivartalanítását legkorábban 7-8 hónapos korban lehet elvégezni, kan kutyánál meg kell várni az 1 év körüli életkort. Ekkorra az állat kifejlődik, hormonszintje eléri a felnőtt állatét.

*

Jelentsd az állatkínzást - a jogász elmondja, hogyan!

Mit tegyünk, ha szenvedő állatot látunk a környezetünkben? Kihez fordulhatunk? És mi jár Magyarországon az állatkínzóknak? Erről kérdeztük dr. Fésü Gizella a DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosát. 

Az állatvédelem minden ember kötelessége, legalábbis az lenne. Sajnos állatok ezrei pusztulnak el felelőtlen gazdák miatt. A szenvedő állatokról megrázó képsorokat láthatunk az interneten: fél méteres láncon tartott, állandóan vonyító kutya, halálra éheztetett ló, összevert macska. Az emberi brutalitás határtalan, és sok ember a védtelen állaton tölti ki a dühét. Az állat „nem beszél", így a legritkább esetben derül ki az állatkínzás.


Az állatkínzás bűncselekmény

Pedig az állatkínzás bűncselekmény. Ezalatt a gerinces állatok olyan indokolatlan bántalmazását, vagy a velük szembeni olyan bánásmódot értjük, amely az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozhatja. Persze nem minden testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Ebben az esetben is rangsorolni kell azonban, és meg kell határozni, hogy mely eszközök büntetendőek és melyek azok, amelyek nem.

Úgyszintén állatkínzás, ha valaki állattartóként a háziasított emlősállatot (például kutyát) vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot (például kígyó) elűzi, elhagyja vagy kiteszi. A tilalom oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszély megelőzése is.

Bejelentés esetén – legyen szó állatkínzásról vagy felelőtlen állattartásról – az állatok segítségére sietnek a különböző állatvédő szervezetek és súlyosabb esetben az állami beavatkozás lehetősége is adott.

állatkínzás
Forrás: Fotolia

Mit kell tenni, ha valaki a környezetében szenvedő állatot lát?

Cselekedni! Így az állatvédő szervezeteket értesíteni (általában a nap 24 órájában hívhatók), az adott önkormányzat jegyzőjéhez fordulni, vagy rendőrségi feljelentést tenni.

Az állatkínzás bűncselekményének elkövetése esetén (például, ha valaki szándékosan kidob egy kutyát az 5. emeletről), letöltendő szabadságvesztés büntetés is kiszabható. Előfordul, hogy a bíróságok élnek is e törvény adta lehetőségükkel: a bíróság állatkínzás miatt fogházbüntetésre ítélte azt a két embert, akik felakasztottak egy kóbor kutyát, és az állat elpusztult.

Mi a helyzet külföldön?

Az EU-t és a szomszédos országokat számba véve elmondható, hogy a legtöbb állam megalkotta a maga állatvédelmi szabályait, melyek az utóbbi években még szigorodtak is. Érdekes ugyanakkor, hogy Kínában és Indiában még csak alig, vagy egyáltalán nem található az állatok védelmére vonatkozó szabályozás.




































Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 88
Heti: 190
Havi: 972
Össz.: 635 287

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan segíthet? 2
Karcagi állatvédők - © 2008 - 2024 - karcagiallatvedok.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »